Ilyenkor azért elbizonytalanodom, hogy mégis mi a hózentrógeres lófaszt keresek itt.
2010. január 23., szombat
2010. január 22., péntek
Károly beteg
Hétvégén egy 3 napos túra keretében lenyomtunk 1.500 km-t, és hazafelé már fura hangokat hallottam az első kerekek felől, főleg kanyarodásoknál, valamint plusz nyikorgást a bal első futómű felől, de csak gázadáskor. Így tegnap kicsit aláfeküdtem birodalmi rombolónknak. Az első hiba oka hamar meglett, gyakorlatilag az első abroncsok belső futófelülete nem létezett, már a fém hálón gördültek a kerekek. Szóval ez azonnali csere, nem akarok leszállni egy útról se, így eltámogattam a gyógyítóba, ahol gyorsan kapott két új gumit (175$), meg közölték, hogy eléggé kivannak a lengőkar szilentjei, lóg az egész futómű mint kacsafasz az etetőbe, ezért is koptak el így a gumik. Javításukra kaptam egy 320$-os árajánlatot (kb 55e Ft). Ért itt valaki ehhez? Reális ez az ár a szilentek cseréjéért? Fontos ezt kicserélni, pár hónapot kibír így nem? A nyikorgással kapcsolatban pedig motortartó bakra gyanakodtam, mert néha indításnál mintha ki akarna szakadni a motor, megtekeri az egész karosszériát. És hát ugye ilyen hibákon nőttem fel édesapám büntetőjárgányával. Vizsgálódtam tovább, és észrevettem, hogy lóg picit a kocsi bal eleje, sokkal kisebb a tér a kerék és kerékjárati ív között, mint a másik háromnál. Megnyomkodtam a lengéscsillapítót, és már köszönt is vissza a nyekergés. Ugyh valószínűleg az a lengéscsillapító is inkább lenne már egy kenguru erszényében, mint ebben a kocsiban. Ha van esetleg köztetek igazi keményvonalas autóbuzi, akinek a kisujjában van a trapéz lengőkaros felfüggesztés (vagy csak alaposabb mechanikai alapismeretekkel rendelkezik nálam), nyugtasson már meg, hogy elmegy ez így még 5-6.000 km-t. Köszönöm.
Címkék:
autó
boddibórd
Szerda este kollektívan kimentünk a city beach-re, elég jól fújt a szél, így minden reményem megvolt arra, hogy John Wave is ott lesz. Ott volt. Meg még jó sokan, szörfösök, bodyboard-osok, fiúk-lányok. Azt hiszem már írtam erről, de ez akkor is megunhatatlan. 5 perc mire beszenveded magad a megfelelő távolságra, és várod a fasza, elemi erejű hullámot, amit jó ütemben tudsz elkapni, közben küzdesz tovább, hogy ne vigyen ki az áramlat, vagy ne szedjen szét egy másik hullám. És akkor egyszercsak látod, hogy jön az, amire vártál, sikeresen bemérted, hogy ez pont kajmán lesz, vársz az utolsó pillanatig, hagyod, hogy magad fölé tornyosuljon két méterrel, és még mielőtt átbukna, jól megveted a segged rajta, és már száguldasz is a part felé a hullám tetején. Nem mondom, hogy nem fasza, mer' igazából kiiibaszottul az. Ha meg elrontod, és benyel a hullám (és még alatta se sikerül átbújnod) akkor a világ összes vastüdeje se elég, hogy ne nyelj egy kis vizet, mielőtt sikerül felküzdened magad a felszínre. Esetleg számolnod kell némi sérüléssel, nekem most a könyököm ment el borért, meg megint kiszakadt egy-egy darab két ujjamból is (ez az én balfaszságom, mert még mindig nem vágtam le a board zsinórjáról egy műanyag védővackot, az viszi el a fél ujjaimat). Még valami a hullám erejéről. Ötször szedte le rólam a nadrágot, megfontolandó az átállást madzagosra a patentosról. De hát istenem, kurvára megéri. Az ember már csak ilyen, szereti szétbaszatni magát a hullámokkal.
Most pedig egy kis jövőkép:
Most pedig egy kis jövőkép:
Time to Go in the SEA! from allan wilson on Vimeo.
Címkék:
bodyboard
2010. január 20., szerda
aussie zsernyákok
Nemrég tértem meg munkából, és hazafelé lekapcsoltak a zsaruk. Meeerhogy nincs licence a kocsin. Ennek úgy többé-kevésbé a tudatában voltam, ugyanis az átírás óta várjuk, hogy kiküldjék a már a nevemre szóló licence díját, és be tudjuk fizetni. Mindezt elmondtam a két jóllakott óvodás kinézetű, Fánk őrmesternek is, és abszolút korrekt, jófej módon elmagyarázták, hogy mit, mikor, hogyan és merre. És hogy nagy szerencsém van, mert 6-án járt le a licence, és 14 napos türelmi idő van. Tessék összekombinálni a két számot, majd gyors pillantást vetni a kálendáriumra. Továbbá kifejtették, hogy ők a rend őrei, egyáltalán nem baszakodni akarnak, ugyh mehetek nyugodtan haza a szóbeli figyelmeztetésükkel, holnap meg befizetni a befizetnivalót. Ez a licence amúgy kb az otthoni forgalmi engedélynek felel meg, biztosítással kiegészítve.
El lehet képzelni, hogy mi lett volna odahaza ugyanilyen helyzetben. A büntetés nyílván nem kérdés, a helyszíni bírság a minimum, de szerintem inkább szabálysértési eljárás, esetleg rendszámlevétel, az eljárás lefolytatása után talán jogsi bevonás némi időre. Akkor most tessék dönteni, melyik a jobb megoldás? És itt most ne arra gondoljunk, hogy Lakatos Áhilleusz elugrik gépezni a szomszédos kocsmába, koppánnyal a végtelenségig kihegyezett ezeröcsijével (a hátsó ülésen szigorúan 2 hízó a szerencse zálogaként), aminek kilátni a kardánalagútján át az útra, nincs rajta négy egyforma kerék, ésatöbbi. Hanem egy tisztességes átlagpolgárra, aki féli a törvényt, hát még a jogszabályt. Van ugyanis az úgy, hogy elfelejtődik az a műszaki vizsga, zöldkártya, netán biztosítási csekk, sőt a biztosítás esetében a csekkek sokszor késnek, vagy meg sem érkeznek (mondjuk ez a csekkezés ez milyen egy buzi rendszer már, bár utálom a bankokat, de az on-line utalás azért jóság, és tegyük hozzá, nem kell érte eladni lelkünket a kibertér kockafejű sámánjainak). És hát ugye otthon a büntetés, azaz a bevétel a cél, nem pedig betartatás, avagy a rend.
Elkérték ma a jogsimat is, és ugye ez egy szép magyar jogosítvány, magyar és francia feliratokkal. Ez az EU-n kívül a Magyar Köztársaság szerint csak az okmányirodában 1.800 db becsületes magyar forintért kiváltható nemzetközi jogosítvánnyal együtt érvényes, ami egy A5 méretű, kommunista szürke 100g-os kartonnal borított füzetecske. Orsi beszerezte még mielőtt kijött, és amikor megláttam, hogy a magyar közigazgatás félkegyelmű szolgájának sikerült a francia részt kitölteni (Ausztráliába bazmeg), na akkor eldöntöttem, hogy én ezért nem fizetek egy fillért sem. Egyszóval ez egy semmire se jó kibaszott undormány. A magyar állam egy terméke, amit gondolom ezrek váltanak ki, mert jól meg vannak vezetve az ilyen fasz jogszabályokkal, vagy mittudomén már mikkel. Eleve mekkora baromság már az, hogy "A" ország mondja meg, hogy mit fogad el "B" ország. Na és igazából az ég világon semmi gondja nem volt a biztos uraknak a jogsimmal se.
Rengeteg amúgy a traffipax az utakon, full észrevétlenek, sőt vannak mozgó traffipaxaik is szénnépimpelt civil verdákban. Kb hetente belefutok egybe, de itt mindig betartom a sebességhatárokat, nem keresem a bajt.
A hallomások és a tapasztalataim alapján úgy operálnak itt a rendőrök, hogy feleslegesen nem kúrogatnak senkit, ha viszont játszod a nindzsát, és nem tudsz viselkedni, akkor lesújtanak a nagypöröllyel. Van tekintélyük, jó fizetésük (korrupció kb kizárt), modern felszereléseik, eszközeik. És mindennek alapjául nyílván van egy megfelelő jogi háttérendszer. Egyszóval rend van. És itt tényleg azért van a rendőrség, amiért kell. És működik.
El lehet képzelni, hogy mi lett volna odahaza ugyanilyen helyzetben. A büntetés nyílván nem kérdés, a helyszíni bírság a minimum, de szerintem inkább szabálysértési eljárás, esetleg rendszámlevétel, az eljárás lefolytatása után talán jogsi bevonás némi időre. Akkor most tessék dönteni, melyik a jobb megoldás? És itt most ne arra gondoljunk, hogy Lakatos Áhilleusz elugrik gépezni a szomszédos kocsmába, koppánnyal a végtelenségig kihegyezett ezeröcsijével (a hátsó ülésen szigorúan 2 hízó a szerencse zálogaként), aminek kilátni a kardánalagútján át az útra, nincs rajta négy egyforma kerék, ésatöbbi. Hanem egy tisztességes átlagpolgárra, aki féli a törvényt, hát még a jogszabályt. Van ugyanis az úgy, hogy elfelejtődik az a műszaki vizsga, zöldkártya, netán biztosítási csekk, sőt a biztosítás esetében a csekkek sokszor késnek, vagy meg sem érkeznek (mondjuk ez a csekkezés ez milyen egy buzi rendszer már, bár utálom a bankokat, de az on-line utalás azért jóság, és tegyük hozzá, nem kell érte eladni lelkünket a kibertér kockafejű sámánjainak). És hát ugye otthon a büntetés, azaz a bevétel a cél, nem pedig betartatás, avagy a rend.
Elkérték ma a jogsimat is, és ugye ez egy szép magyar jogosítvány, magyar és francia feliratokkal. Ez az EU-n kívül a Magyar Köztársaság szerint csak az okmányirodában 1.800 db becsületes magyar forintért kiváltható nemzetközi jogosítvánnyal együtt érvényes, ami egy A5 méretű, kommunista szürke 100g-os kartonnal borított füzetecske. Orsi beszerezte még mielőtt kijött, és amikor megláttam, hogy a magyar közigazgatás félkegyelmű szolgájának sikerült a francia részt kitölteni (Ausztráliába bazmeg), na akkor eldöntöttem, hogy én ezért nem fizetek egy fillért sem. Egyszóval ez egy semmire se jó kibaszott undormány. A magyar állam egy terméke, amit gondolom ezrek váltanak ki, mert jól meg vannak vezetve az ilyen fasz jogszabályokkal, vagy mittudomén már mikkel. Eleve mekkora baromság már az, hogy "A" ország mondja meg, hogy mit fogad el "B" ország. Na és igazából az ég világon semmi gondja nem volt a biztos uraknak a jogsimmal se.
Rengeteg amúgy a traffipax az utakon, full észrevétlenek, sőt vannak mozgó traffipaxaik is szénnépimpelt civil verdákban. Kb hetente belefutok egybe, de itt mindig betartom a sebességhatárokat, nem keresem a bajt.
A hallomások és a tapasztalataim alapján úgy operálnak itt a rendőrök, hogy feleslegesen nem kúrogatnak senkit, ha viszont játszod a nindzsát, és nem tudsz viselkedni, akkor lesújtanak a nagypöröllyel. Van tekintélyük, jó fizetésük (korrupció kb kizárt), modern felszereléseik, eszközeik. És mindennek alapjául nyílván van egy megfelelő jogi háttérendszer. Egyszóval rend van. És itt tényleg azért van a rendőrség, amiért kell. És működik.
2010. január 14., csütörtök
gyereksétáltatás
Arról van szó, hogy a kedves szülők, nagyszülők amikor csemetéikkel bandukolnak erre-arra, gyakorlatilag pórázon tartják életük értelmét, és szó szerint sétáltatják őket, mint egy kutyát. A kislány neve remélhetőleg nem Morzsa vagy Buksi. Egyébiránt biztos praktikus, legaláb nem csatangol el az ember hülye kölke. Képek alant.
2010. január 13., szerda
wool review
Elérkezett az idő tegnap, hogy a menedzserem értékelje a munkámat. Az orrom alá dugott egy értékelő lapot, amit már előre kiszínezett jó kis multis bullshit-tel meg full kamuval. Át kellett olvasnom, természetesen mindennel egyetértettem. Majd jött a multinacionális lelkesítő szónoklat, hogy igen jó vagyok, de. És ekkor előtúrta a helyi kiskeredelem szent bibliáját, és rámutatott, hogy bizony óránként 45 dobozt kellene kitöltenem a 28 helyett, és hogy különben is ez csapatmunka, és hogy ha nem vagyok elég hatékony, akkor bizony jól kikúrok a csapattal, és amúgy is a tasmán ördög szabadcsapatok lepaktálnak a törökkel, és rabszolgasorsba taszítják a komplett kontinenst, koalástul, madárpókostul.
Aztán megkérdeztem a munkatársaimat, hogy ők milyen sebességgel dolgoznak, a huszonnégyes szám volt a legmagasabb, ami elhangzott.
Ja és ezek után mentem KUTYAPOPCORN-t tölteni.
Leírom mégegyszer, kutyapopcorn.
Aztán megkérdeztem a munkatársaimat, hogy ők milyen sebességgel dolgoznak, a huszonnégyes szám volt a legmagasabb, ami elhangzott.
Ja és ezek után mentem KUTYAPOPCORN-t tölteni.
Leírom mégegyszer, kutyapopcorn.
Címkék:
munka
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)